Költészetre hangolt chawan és irodalom mellé tea, ha az időt szeretnéd alternatív módon megélni ezek a dolgok már igen jó kellékek a komfortzóna létrehozásához. Melyik ma a kedvenc könyved? Vagy inkább versekben utazol? Esetleg írsz? Vagy éppen az e-bookodra keresel letölthető írásokat? Ajánlhatunk hozzá egy jó chawant? …és egy teát? Ha nem zavarunk vele, messzebbre mennénk. Jöhet? Vályog, kő, nád és föld szag keveredve a Naptól hevült öreg vörösfenyő gerenda illatával. Hangulatok. Ilyen ingerekkel körbe véve magunkat az egyik legjobb módja lehet kialakítani a tea chill impressziót.

Próbáltad már?

A folklór és a lokális paraszti kultúra itthon nem következik a teából és fordítva. Úgy kell összefércelni őket, amíg együtt tudnak hatni szerencsés pillanatokban. Mégis észre kell/lehet venni, hogy a fazekasság viszont erősen közel áll a csónin hozzáálláshoz éppúgy mint a wabi sabi a nádtető rakáshoz. Ha láttál már korondi kávés készletet amit a XX.század elején készítettek, biztosan tudhatod, hogy szinte csak egy fül a lényegi különbség…

…na jó ez lehet, hogy túlzás, de mégis. A chawan néprajzos szemmel talán nem több mint népművészeti tárgy és nem kevesebb, mint egy kultúra (történetesen a japán kultúra) egyik emblematikus motívuma. Teás vagy tea kedvelő szemmel nézve viszont más a helyzet. Inkább olyasmi, mint egy kalotaszegi lánynak a párta.

Ahogyan a régi (mondjuk paraszti) épületeknek van jellegzetes illatokkal, illetve szagokkal is jellemezhető aurája, úgy az általuk keltett hangulatok is képesek teák hangulatára utalni – melyeknek szintén van illata (minden állapotában) …igen, ahogyan a könyveknek is van…

A dadaista teázást szerintünk a költészet hívta életre és mint ilyen, a modern teázást gazdagítja – de persze az is lehet, hogy a dada nem kiterjeszthető erre a világra már. De mindegy is, mert mikor a tea készítés nem önmagáért történik, hanem a komfortzónát szolgálja, akkor így is – úgy is olyan lesz, mintha Duchamp teázna sakkozás közben.

Kitsimono social média: